védőoltás – miért jó, ha kötelező? – Alig 200 éve alkalmazta Edward Jenner angol orvos az első védőoltást, a himlő elleni vakcinát. A himlőt vég­leg felszámolták, és Magyarországon sem észleltek évtizedek óta torokgyíkot vagy járványos gyermekbénulást. A legtöbb aktív védőoltás: gyengített élő, vagy elölt kórokozóval készteti a szervezetet a védettséget biztosító ellenanyagok termelésére. A ritkább passzív védőoltással magát az ellenanyagot juttatják a testbe. Magyarországon, a WHO (World Health Organisation) ajánlásait kö­vet­ve, kötelező a tébécé, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyer­mek­bé­nulás, mumpsz, kanyaró, rubeóla, hepatitis B és Hemofilusz elleni oltani. Ajánlott többek között a kullancsvírus okozta agyvelőgyulladás elleni vakcina, illetve járványos területre utazók számára több speciális védőoltás (sárgaláz, kolera stb.) alkalmazása. Világszerte folynak kutatások betegségek, így AIDS- és malária elleni oltással. Bár az oltási szövődmények elha­nya­gol­hatóak, egyesek, személyiségi jogokra hivatkozva és másokat veszélyeztetve, megtagadják a vakcinák beadatatását gyermeküknek. Németországban pél­dául, ahol nem kötelező a kanyaró elleni oltás, járványok dúlnak, évente körülbelül százezren betegednek meg és tucatnyian bele is halnak. Ahol nem oltanak (pl. Afrika nagy részén), százezrek pusztulnak bele ebbe a kórba.