állampolgári jogok – A XIX. század második feléig a jogelmélet csak emberi jogokról szólt, az egyén cselekvési szabadságának védelmében az állammal szemben. Később került a figyelem középpontjába az állampolgári jogok intézménye, amely az állam pozitív cselekvését írja elő. A szabad­ság­jogok közé sorolhatóak a politikai vagy kollektív szabadságjogok (pl. egye­sü­lé­si és gyülekezési jog, szabad véleménynyilvánításhoz való jog, sajtósza­bad­ság, lelkiismereti és vallásszabadság), a személyi szabadságjogok (pl. sze­mé­lyi sérthetetlenség, levéltitok sérthetetlensége, lakás sérthetetlensége), valamint a tulajdonhoz való jog és az ahhoz kapcsolódó öröklési jog. A gazdasági, szociális és kulturális jogok megvalósulásához az állam pozitív cselekvése szükséges. Ilyen a munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog. Az állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok felölelik például a válasz­tójogot, panaszjogot, az igazságszolgáltatásban való részvétel és a nép­sza­vazás jogát. Az állampolgárok egyenjogúsága pedig olyan alkotmányos alapelv, amely az egész jogrendszert áthatja. Az állampolgári jogok védelmének területén kiemelkedő jelentőséggel bír az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman), az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága.