csillaghalmaz – egyidejűleg keletkezett csillagok összetartozó csoportja, amely lehet időleges csoportosulás, de tartósan is fennmaradhat. Két fő tí­pu­suk – gömbhalmaz és nyílthalmaz – számos jellemzője eltér egymástól. A gömbhalmazok tízezernél több, de akár milliónyi csillaga 100–300 fényévnyi térségben oszlik el. Nagy össztömege miatt a gömbhalmaz dinamikailag sta­bil képződmény. A Tejútrendszer másfélszáz ismert gömbhalmaza elliptikus pályán kering a galaktikus halóban. E gömbhalmazok tízmilliárd évnél is ré­geb­ben keletkeztek. Tipikus gömbhalmaz az M13. A más galaxisokban elő­for­duló fiatal gömbhalmazok heves csillagkeletkezés során jönnek létre. A nor­má­lis ütemű csillagkeletkezés néhány fényév átmérőjű tartományban 10–10.000 csillagból álló nyílthalmazok kialakulásához vezet. A Tejútrendszer ko­rong­jában levő nyílthalmazok kis össztömegük és a szomszédos csillagok hatására fokozatosan szétesnek. Galaxisunkban kb. 1500 nyílthalmaz is­mert, tényleges számuk ennek többszöröse lehet. Jól ismert nyílthalmaz a Fi­as­tyúk. A csillagközi anyag fényelnyelő hatása miatt a távoli halmazok ki­mu­ta­tá­sára az infravörös tartományban van esély, csakúgy, mint az egymillió évnél fiatalabb halmazokéra, amelyek még be vannak ágyazva a csillagszülő felhő maradványaiba. A csillaghalmazok fontos szerepet töltenek be a csil­lag­fej­lődés vizsgálatában és a csillagászati távolságok megállapításában.