Címdokumentumok térképe |
||
csillag –
saját gravitációja által összetartott égitest, amelynek sugárzását a magas belső hőmérséklet hatására
kialakuló nukleáris reakciókban felszabaduló
energia biztosítja. A mi csillagunk, a Nap, tulajdonságait tekintve
átlagos csillag. Azokat az égitesteket is csillagoknak tekintik, amelyekben még vagy már nem zajlanak magreakciók.
A csillagfejlődés során ugyanis
a csillagközi anyagból sűrűsödéssel kialakuló
előcsillag az összehúzódás közben felmelegszik, s ettől sugároz. Amikor a belseje néhány millió fokosra hevül,
beindulnak az energiatermelő magreakciók. Előbb a hidrogén alakul át héliummá, majd
a nagyobb rendszámú
kémiai elemek is felépülnek a csillag magjában. A magreakciók megszűntével a csillag fehér törpévé
vagy neutroncsillaggá zsugorodik, de a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok
fekete lyukakká zuhannak össze.
A csillag meghatározó tulajdonsága a kezdeti tömege. Ez, valamint a kezdeti kémiai összetétel (a nehezebb
elemek aránya a H és He mellett) egyértelműen megszabja a csillag további sorsát, vagyis a hőmérséklet, a
méret és a kémiai összetétel időbeli változását. Egy csillag tömege a 0,08–100 naptömeg tartományba eshet.
Az alsó határnál kisebb tömegű égitest barna törpe vagy sokkal kisebb tömeg esetén
bolygó. A felső határnál több
anyagot tartalmazó csillag gyorsan ledobja külső rétegeit, hogy stabilitását megőrizze. A csillagok között nagyon
gyakoriak a kettőscsillagok és
a változócsillagok. |
Összeállította: Szabados László Utolsó frissítés: 2004. augusztus 16. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |