Címdokumentumok térképe |
||
fotoszféra – A Nap látható felszíne,
a naplégkör legalsó, néhány száz kilométer vastagságú rétege, melyből az észlelhető
sugárzás több, mint 99%-a származik. Granulációs (szemcsés) szerkezetét az
alatta lévő konvektív zóna felfelé áramló konvektív
cellái alakítják ki, a fényes granulumok kb. 1000–1200 km átmérőjűek, és kevéssé fényes sávok választják
el őket, élettartamuk átlaga 8–15 perc között van. A fotoszférában láthatók az erős
mágneses terű napfoltok,
valamint a napperem közelében a fotoszférikus fáklyák, melyek
szintén mágneses terek, de a felszín hőmérsékletét nem csökkentik.
A fotoszféra színképe két komponensből áll, egy 5777 Kº
hőmérsékletű folytonos (Planck-) sugárzásból, melynek maximuma a sárga
színképtartományba esik, valamint a Fraunhoferről elnevezett nagyszámú
elnyelési színképvonalból. A fotoszféra a napperem közelében halványabb,
mint a napkorong közepén, ez a szélsötétedés jelensége. A naplégkör fotoszféra
fölötti rétege az ún. kromoszféra, az előbbinél sokkal ritkább, néhány ezer km
vastagságú réteg. Nevét (színgömb) onnan kapta, hogy csak egyes atomok
színképvonalainak hullámhosszára hangolt szűrőkkel tehető láthatóvá.
Erre legalkalmasabb a hidrogén legerősebb látható vonala, a H-alfa vonal,
melyben a napkitörések, protuberanciák (kiemelkedő,
hídszerű mágneses alakzatok), szpikulumok (kisebb, dárdaszerű alakzatok) és a kromoszférikus fáklyák észlelhetők. |
Összeállította: Ludmány András Utolsó frissítés: 2004. június 22. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |