Címdokumentumok térképe |
||
Ludwig Wittgenstein –
sz. 1889 (Bécs), h. 1951 (Cambridge). A 20. sz. filozófiájának egyik meghatározó alakja. Fiatalkori
munkája, a Logikai-filozófiai értekezés (1918), a frege–russelli matematikai logikára támaszkodva Kant
és Schopenhauer ismeretfilozófiáját Kierkegaard, Tolsztoj és Dosztojevszkij életfilozófiájával ötvözi,
s alapvető hatással volt többek között a logikai pozitivizmusra. Késői filozófiája, melyen a 30-as–40-es
években dolgozott, s melyet – részlegesen – az 1953-ban megjelentetett Filozófiai
vizsgálódásokból ismert meg először a szélesebb közönség, nemcsak az angol analitikus nyelvfilozófiának
volt – sokszoros félreértések árán – fő forrása, hanem újabb tudományelméleti törekvéseknek
is. Kéziratos hagyatéka teljességében 2000 óta férhető hozzá – digitalizált formában. Wittgenstein
munkássága az írásbeliség-utániság filozófiájaként értelmezhető; a Nyugat filozófiája egész története
folyamán a lineáris írott nyelv befolyását tükrözte, s Wittgenstein ezen befolyás alól törekedett
fölszabadulni pontosan abban az időben, midőn a kommunikáció írásbeliség-utáni módozatai megkezdték a
Nyugat civilizációjának átformálását. Wittgenstein a beszélt – szóbeli – nyelv filozófiájához
tér vissza, miközben magának a szónyelvnek korlátain egyfajta képfilozófia felé haladva igyekszik
túllépni. |
Összeállította: Nyíri Kristóf Utolsó frissítés: 2004. április 3. © 2003–2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |