vákuum – A vákuum az üresség, a semmit nem tartalmazó tértartomány neve. A (nano)technikai alkalmazásokhoz (pl. félvezető vékonyréteg páro­logtatása) ultranagy vákuumra van szükség, amelynek nyomása kisebb, mint 10^-5 Pa. Ennyire ritka anyag 1 cm³-ében csak néhány millió atom talál­ható szobahőmérsékleten. Földi laboratóriumokban elért legkisebb nyomás: 10^-9 Pa. A tökéletes vákuumot az univerzum extragalaktikus tartományai közelítik legjobban, ahol csak kb. 400 foton és 200 neutrínó van cm³-ként. A 2,725 ºK-os űrben ez az anyagkoncentráció 10^-12 Pa nyomást fejt ki. – A részecs­kefizika fontos témája a részecskementes (gerjesztetlen) vákuumnak, azaz a világ kvantummechanikai alapállapotának tanulmányozása. E vákuumban időszakosan folyamatosan szétválnak, majd eltűnnek részecske–anti­ré­szecske párok. Az elektron–pozitron szétsugárzásban kialakuló intenzív elektromágneses erőtér ezeket polarizálja, eltávolítja egymástól. A vákuum polarizációjával fedezték fel a nehéz kvarkokat. – Nagytömegű atommagok nagyenergiás ütközésében a vákuumot 150–200 proton méretének megfelelő tértartományban felforrósítják. Egy kritikus hőmérséklet felett a vákuum állapotában fázisátalakulás következik be: a kvarkok mozgása szabaddá válik. A világegyetem lehűlése során végbement másik fontos fázisátalakulás a Higgs-hatás kialakulása, mivel az elemi részek és velük minden anyagi ob­jek­tum a tömegét e hatásnak köszönheti.