Mezopotámia – görögül: folyóköz. A Tigris és Eufrátesz folyók hordalékos síksága. Délen a Perzsa-öböl, északon az örmény hegyvidék, keleten a Zag­rosz, nyugaton a szíriai sivatag határolja. A terület jelentős része ma Irakhoz tartozik. – A sumer civilizáció a Kr. e. IV. évezred második felében jelent meg Mezopotámia déli részén. A sumer városállamokat először az Agade-i di­nasz­tiát megalapító I. Šarrukín alatt váltotta fel egységes biro­dalom (Kr. e. 2334). Az első sémi birodalom bukása után körülbelül száz évig (Kr. e. 2112–2004) a sumer III. Ur-i dinasztia uralkodott. Az Kr. e. II. évezreben a terület két önálló államra oszlott: északon Asszíriára, délen Babilóniára. Hammurapi (Kr. e. 1792–1750) alatt Babilónia megszerezte az ural­mat Mezopotámia fe­lett. Az Kr. e. XIV. századtól Asszíria folyamatosan erő­södött és az Kr. e. I. évezred első harmadában világbirodalmat hozott létre. Bukása (Kr. e. 612) után rövid időre Babilónia vette át szerepét, majd Babilon elfoglalásával (Kr. e. 539) Mezopotámia az akhaimenida Perzsa Birodalom részévé lett. Később görög, majd római uralom alá került, 637-től arab terület. – A mezopotámiai kultúrát a feltárt városok, paloták és egyéb régé­szeti emlékek mellett jelentős részben az ékírásos feliratokból ismerjük.