Címdokumentumok térképe |
||
agyi képalkotás –
A funkcionális agyi képalkotó eljárások lehetővé teszik, hogy a pszichológiai állapotok és az agy egyes területeinek aktivitásváltozása közötti kapcsolatokat feltérképezzük. A két leggyakrabban használt eljárás a funkcionális magmágneses rezonancia alapú képalkotás (fMRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET). Az fMRI azon a jelenségen alapszik, hogy a megnövekedett aktivitású idegszövet közvetlen környezetében a véráramlás felerősödik. Mivel ez nem jár együtt a szövetek oxigénfelvételének növekedésével, az oxigéntől megszabadult hemoglobin koncentrációja a megnőtt aktivitású szövet környezetében lecsökken. A deoxihemoglobin paramágneses tulajdonsága révén az fMRI eljárásban nyert képet megváltoztatja. A PET alapja, hogy a vizsgált biológiai funkcióra nézve releváns vegyülethez pozitív béta-bomló izotópot kapcsolnak. Ezek gyors bomlásukkor pozitront bocsátanak ki, amely egy elektronnal találkozva annihilációs reakcióba lép, aminek eredményeképpen két ellenkező irányban haladó gamma-foton keletkezik. A gamma-detektorok jelzése alapján a bomlás helye és ezáltal a jelölt vegyület szervezetbeli eloszlása megállapítható. Az fMRI előnye, hogy nem szükéges a szervezetbe kontrasztanyagokat juttatni; hátránya, hogy időbeli felbontása csak másodperces nagyságrendű. A PET révén vizsgálhatóak különböző élettani folyamatok (pl. oxigén- vagy glükózanyagcsere), illetve egyes hírvivő anyagok receptorai is. Hátránya, hogy a kísérletben résztvevő személy sugárterhelésnek van kitéve.
|
Összeállította: Horváth János Utolsó frissítés: 2004. november 17. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |