Címdokumentumok térképe |
||
elektron – Egységnyi (1,6·10-19 Cb )
negatív töltésű, 9,1·10-31 kg tömegű, feles spinű elemi részecske. Az
anyag egyik alapvető alkotóeleme. Az atomokat
a protonokból és neutronokból
felépülő atommag és az azt körülvevő elektronfelhő alkotja. Az anyag kémiai tulajdonságait az
atom elektronszerkezete szabja meg. A
fémek elektromos vezetése az elektronok mozgására vezethető vissza. Az elektron gravitációs, elektromágneses és gyenge
kölcsönhatásban vesz részt. J. J. Thomson fedezte fel 1897-ben, kimutatta, hogy a katódsugarak elektronokból állnak,
megmérte a töltés/tömeg hányadost. 1909-ben R. A. Millikan meghatározta az elektron töltését. E. Rutherford 1903-ban
kimutatta, hogy a radioaktív bomlás bétasugárzását nagyenergiájú elektronok alkotják. Spinjének
nagyságát 1922-ben O. Stern és J. Gerlach határozta meg. 1927-ben C. J. Davisson és L. H. Germer kísérletileg
bebizonyította, hogy az elektronok a fényhez hasonlóan hullámtulajdonsággal is rendelkeznek. Ez a tulajdonság tette lehetővé az elektronmikroszkóp
megalkotását. Az elemi részecskék osztályozása szerint az
elektron antirészecskéjével, a pozitronnal és a
hozzájuk tartozó neutrínóval és
antineutrínóval a leptonok egyik csoportját alkotja. E csoport
jellemzője az elektronszám, elektronra és neutrínóra 1, az antirészecskékre -1, ami megmaradó mennyiség, az
elektronszámok összege részecskereakciókban változatlan. A pozitront C. D. Anderson fedezte fel 1932-ben. |
Összeállította: Gálfi László Utolsó frissítés: 2004. február 21. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |