intelligencia – mentális képességeink leírására használt, tág értelmű ki­fe­jezés, amely számos különböző jelentést hordozhat (általános intel­li­gen­cia, praktikus intelligencia, állati intelligencia, machiavelliánus intelligencia, szociális intelligencia, érzelmi intelligencia, mesterséges intelligencia, stb.). A szűkebb értelemben vett pszichometrikus intelligencia a mentális (vagy IQ) teszteken elért eredményt jelenti, amely felnőtteknél azt adja meg, hogy a személy milyen eredményt ért el az adott népesség átlagához viszonyítva. A tesztek eredményeinek változatosságát a spearmani iskola kétfaktoros el­mélete egy általános értelmi képesség feltételezésével, míg Thurstone és követői számos különálló képességgel írták le. A változatosságot legjobban leíró hierarchikus modell az általános faktort és a speciális képességeket egyaránt elfogadja. Galton nyomán a brit iskola hívei szerint az intelligencia egyéni különbségei az idegrendszer jellegzetességeire (vezetési sebesség, a jelátvitel pontossága) vezethetők vissza, míg mások ezt a tudás, vagy össze­tett kognitív folyamatok (pl. végrehajtó funkciók, figyelem) eltéréseivel ma­gyarázzák. Az intelligencia örökletessége azt jelenti, hogy egy népesség teszteredményeiben található változatosságot milyen arányban okozzák a ge­ne­tikus különbségek: a legelfogadottabb érték ma az 50%. Az intelligencia-tesztek viszonylag pontosan képesek előrevetíteni az iskolai ered­mé­nyes­séget és a munkahelyi alkalmasságot.