Címdokumentumok térképe |
||
kétnyelvűség – Azt a
személyt tekintjük kétnyelvűnek, aki mindennapi beszédtevékenysége során két nyelvet használ és kétnyelvű
környezetben él. A nyelvelsajátítási idő szerint
megkülönböztetjük a korai, ill. kései kétnyelvűeket, a nyelvismeret szintje szerint pedig az egyik nyelven
domináns kétnyelvűeket a mindkettőt azonos szinten beszélő balansz kétnyelvűektől. Széles körben elfogadott, hogy a
második nyelv tanulását is kritikus periódus korlátozza: a nyelvismeret magasabb szintjét érik el azok, akik
kora gyermekkorban sajátítják el a második nyelvet (pl. idegen akcentus hiánya). Arra is van adat, hogy az
intenzív
gyakorlat fölülírhatjaja ezt a megszorítást. A kétnyelvű populációt
célzó pszicholingvisztikai kutatások fő kérdései, hogy
azonos-e a két nyelv feldolgozása, ill. hogyan kapcsolódik egymáshoz a két lexikon. A neuropszichológiai vizsgálatok
arra próbálnak választ adni, hogy a két nyelvi rendszer megegyező agykérgi leképezést feltételez vagy sem. A
korábbi elképzelésekkel ellentétben napjainkban a korai kétnyelvűség pozitív következményei elfogadottak. A
fejlődés egyes szakaszaiban a kétnyelvű gyermekek magasabb teljesítményt mutatnak egynyelvű társaiknál olyan
területeken, mint kognitív flexibilitás, figyelmi kontroll, tudatelmélet. |
Összeállította: Kovács Ágnes Utolsó frissítés: 2004. február 28. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |