társadalmi struktúra, társadalmi rétegződés – A társadalmi struk­túra az egyének által betöltött pozíciók intézményesen szabályozott, egy­más­hoz képest meghatározható, viszonylag stabil rendszere. A társadalmi struk­túrán belül a pozíciók tartalmi-funkcionális szempontok alapján meg­ha­tá­ro­zott csoportjait a »társadalmi mezők« (Pierre Bourdieu) vagy a »társadalmi alrendszerek« (politikai, jogi, gazdasági stb.) fogalmával szokták leírni (Talcott Parsons). A pozíciók betöltőivel szemben egységesen vagy differenciáltan meg­fo­gal­mazódó viselkedési várakozások társadalmi normákat, illetve tár­sadalmi szerepeket határoznak meg. A cselekvőség problémájának egyes meg­közelítései szerint az egyéni cselekvést a társadalmi struktúrából kiindulva, a normák és a szerepek segítségével lehet megmagyarázni. Alá-fölé­ren­delt­ségi viszonyaik szempontjából a pozíciók társadalmi rendeket, osztályokat, vagy rétegeket alkotnak, bár a társadalmi rétegződés fogalma nem feltételezi szükségképpen a társadalmi struktúra fogalmát, amennyiben a rendeket, osztályokat és rétegeket nem pozíciók rendszereinek, hanem cselekvők cso­portjainak tekintjük. A rétegeket, a rendektől és az osztályoktól eltérően, nem egyetlen (komplex) alapkritérium alapján, hanem több statisztikai jel­lem­ző aggregátumával szokták meghatározni.