Címdokumentumok térképe |
||
egyházszervezet kiépítése Magyarországon –
az államszervezéssel párhuzamosan haladt az első ezredforduló időszakában. A Géza fejedelem
idejében megszervezett térítőpüspökség a német birodalmi egyház irányítása alatt működött, miként
a Gizella bajor kísérete által felállított veszprémi püspökség is. Szent István az esztergomi
érsekség megszervezésével és a pápa alá rendelésével biztosította a nyugati, latin rítusú egyház
vezető szerepét az országban, felszámolva a birodalmi egyház befolyását. Az első állandó
egyházmegyék között jött létre a kalocsai érsekség. I. István legalább nyolc egyházmegyét
szervezett meg, közülük 1009-ben a pécsit, 1030-ban a csanádit. A bihari és a váci püspökség
feltehetően a király uralkodása utáni időben létesült, míg a zágrábi egyházmegyét Szent László, a
nyitrait viszont Kálmán király állította fel. A főpapok kezdetben külföldi eredetű személyek
voltak, az első hazai származású egyháznagynak Mór pécsi püspök tekinthető. A közép szintű
esperesi (főesperesi) intézmény és a káptalani szervezet István alatt jelent meg, de széles körű
kiépülése László és Kálmán időszakában figyelhető meg. Az alsó szintű plébánia-hálózat
megteremtését a szent király törvényhozása is elősegítette. Az egyházszervezet anyagi alapjait a
birtokadományok és a tized biztosította. A világi egyházi intézmények mellett a bencések és az
ortodox baziliták révén a szerzetesi rendszer is kiépült a dinasztia és magánszemélyek alapításai
nyomán. A magyar egyház létrejöttekor ténylegesen keresztelőegyház volt, hiszen fő feladatát a
pogány tömegek megtérítése jelentette. |
Összeállította: Makk Ferenc Utolsó frissítés: 2003. december 26. © 2003 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |