államadósság – a kormányzati szektor teljes tartozása. Az államháztartás bevételeiből nem fedezett kiadásaira a központi költségvetés rövid lejáratra kincstárjegyek, közép- és hosszú lejáratra államkötvények kibocsátásával vesz fel hiteleket. A költségvetés adósságai azért hal­mozódnak, mert a kor­má­nyok gyakran előre sorolják azokat a szociális és fejlesztési céljaikat is, amelyeknek adott évben nincs elégséges fedezetük. Továbbá az általánosan elfogadott gyakorlat szerint dekonjunktúra idején az állam korlátozottan nö­vekvő kiadásaival élénkítheti a gazdaságot, megfelelő gazdasági klíma idején azonban igyekeznie kell kiegyensúlyozott költségvetéssel gazdálkodni. A szo­ciális jellegű kiadások egy része azonban nem csökkenthető radikálisan az egyik évről a másikra. Magyarországon 1990-ben a bruttó hazai termék (GDP) felét, 1995-ben már annak 80%-át érte el az államadósság. Ez utóbbi, már-már finanszírozhatatlan mérték miatt vált szükségessé a Bokros-csomag né­ven közismert kiigazítás a költségvetési hiány és az államadósság csök­ken­té­sére. Hat év kordában tartott költségvetése után 2001 óta az államadósság ismét nő: csak 2002-ben a GDP 10%-a körüli hiányával járult hozzá annak fel­duz­zasztásához az államháztartás. 2004-ben a kormány 185 milliárd fo­rin­tos takarékossági programot hirdetett meg a GDP 59%-át elérő államadósság csökkentésére – az Európai Unióban ugyanis a 60% fölötti értéket tekintik ve­szélyesnek.