kötvények – A kötvénykibocsátás hitelfelvételt jelent: a vásárló kamat fejében kölcsönt ad a kibocsátónak, legyen az vállalkozás, pénzintézet, önkormányzat vagy maga az állam. Normális körülmények között az utóbbi esetben a legkisebb a befektetési kockázat. A költségvetési hiány fedezetét előteremteni hivatott, hosszú lejáratú államkötvényeken kívül léteznek rövidebb futamidejű kincstárjegyek is: az előbbiek inkább a tervezett deficit, az utóbbiak az átmeneti államháztartási pénzhiány pótlására szolgálnak. Befektetési szempontból a kötvény hozama két tényezőből áll: a kamatból és az árfolyam-változásból. Ha például középtávon a piaci kamatok a kötvény előre rögzített kamatai alá esnek, az értékpapír árfolyama emelkedik, ellenkező esetben az árfolyam zuhan. Ha kötvényt vásárolunk, nem a pillanatnyi, hanem a jövőbeli inflációval kell összevetnünk a kamatokat. Mérlegelnünk kell továbbá a kibocsátó »személyében« rejlő kockázatokat is, ez ügyben segít néhány szakosodott hitelminősítő ügynökség, amelyek az államokat, a nagyobb bankokat és vállalkozásokat e tekintetben rangsorolják. André Kostolany, a magyar származású tőzsdeguru a második világháború után tekintélyes vagyonra tett szert azzal, hogy az elértéktelenedett német birodalmi kötvényeket potom áron megvásárolta, mert érezte, hogy az újjáépült Németország magára fogja vállalni korábbi kötelezettségeit, és fizetni fog. Igaz, a hasonlóan szélsőséges esetek nagyon ritkák.