befektetési alapok – Ez a befektetési forma kispénzű és tőzsdézni nem óhajtó ügyfelek megtakarításait gyűjti egybe, koncentrálja. Az alapot az erre szakosodott értékpapír-kereskedő cég állítja fel, a spórolt pénzén befektetési jegyet vásárló személy pedig a befektetésből származó jövedelemből tulajdoni hányada arányában részesül – az alap működését szolgáló költségek levonása után. Az alap csökkentheti befektetési kockázatát – ilyenkor főleg állampapírokba fekteti a pénzt –, de lehet merészebb is, tőzsdei részvények folyamatos adásvételével megcélozva meg a nagyobb hasznot. Üzletpolitikáját azonban előre és egyértelműen meg kell határoznia, attól nem térhet el. Kötelessége a kockázat minimalizálása: olyan összetételű értékpapír-csomagot – portfoliót – kell összevásárolnia, hogy a rizikó-tényezők kiegyenlítsék egymást. Léteznek adott időpontban lejáró – zárt végű – és folyamatosan működő – nyílt végű – alapok. Az előbbiek kezelője a lejárat napján »szétosztja« a hozamot. A befektetési jegyek bármikor adhatók-vehetők, tehát a befektető tetszése szerint kiléphet a piacról. Újabban kedvelt megtakarítási forma az ingatlan-alap is, amelynek kezelője értékes lakásokat, irodákat, raktárakat, ipari ingatlanokat vásárol meg a befektetők pénzéből, azokat vagy bérbe adja, vagy értékesíti, és a hozamot a befektetési alapok általános szabályai szerint szétosztja.