befektetési kockázat – Általában a várt hozammal arányos. Minél bizonytalanabb tényezőkön – egy új találmány bevezetésén vagy új piac megszerzésén – múlik egy részvénytársaság jövedelmezősége, annál nagyobb lehet a haszon, vagy épp a veszteség. Ez »tiszta« képlet, de vannak ma­szatosabb ügyek is. Magyarországon sokszor a befektetői tapasztalatlanság miatt úsztak el milliárdok. Például a rendszerváltás előtt kibocsátott, középtávon 11 százalékot ígérő vállalati kötvények a 9 százalékos inflációval szemben vonzónak látszottak; csakhogy 1991–92-ben az infláció 20 százalék fölé ugrott, így a befektetőket jelentős veszteség érte. Ennél is többet buktak, akik az első magyar részvényekből vásároltak be. A tervgazdaságban stabil vállalkozások a piaci versenyben általában elvéreztek. A '90-es évek elején az inflációs védekezés jegyében néhány pénzintézet kiemelkedő hozamot ígért, de ügyfeleik pénzét végül elkótyavetyélték, olykor lenyúlták. A hiszékeny befektetők ezrei buktak el pilótajátékokon; bár ez büntetőjogi kategória, épp úgy, mint amikor a számlát vezető pénzintézet munkatársa a megbízó tudta nélkül hajt végre pénzügyi műveleteket, saját zsebére. Általános tapasztalat: a piaci átlaghozamoknál lényegesen vonzóbb üzleti ajánlatokat kellő óvatossággal kell kezelni. Kiegyensúlyozott pénzpiacon nincsenek csodák. Ha megbízást adunk, teszteljük brókerünk piaci hírnevét, korábbi vagyonkezelési eredményeit.