egyesülési és gyülekezési jog – mindenkit megillető alapvető sza­bad­ság­jogok. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy mások­kal szervezeteket, ill. közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyek során minden résztvevőt megillett a szabad véleménynyilvánításhoz való jog. – A gyülekezéshez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy az állam biztosítsa: a jogszerűen tartott gyűlést vagy felvonulást mások ne zavarhassák meg. – Az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jo­ga­inak és szabadságának sérelmével, továbbá az egyesülési jog nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, ill. kizárólagos birtoklására. – A közterületen tartandó rendezvény szervezését a ren­dőr­sé­gen be kell jelenteni. Ezen rendezvényeknek a megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását a rendőrség megtilthatja, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Fontosabb jogszabályok: 1949. évi XX. törvény (A Magyar Köztársaság Alkotmánya); 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról; 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról.