kiégési szindróma (burn out) – A kiégés (burn out) eredetileg műszaki fogalom: a korábban jól működő energiaforrás gyengülését, majd lemerülését jelenti. Találó kifejezés az emberi lélek lemerülésére is: a nagyfokú krónikus emocionális megterhelés, az állandó stressz hatására a személyiség érzel­mileg és szellemileg fokozatosan kiürül. Elvesznek a célok és ideálok, egyre nehezebb megbirkózni a mindennapi problémákkal, a munkában és a magán­életben eluralkodik a reménytelenség érzése, a negatív attitűd. Szorongás, depresszió, máskor fóbiák vagy hipochondriás tünetek kísérik. A szervezet a megterhelés ellen gyengeséggel, étvágytalansággal, krónikus fáradtsággal, ál­matlansággal, megmagyarázhatatlan fájdalmakkal »tiltakozik«. Elsősorban a segítő foglalkozásúak veszélyeztetettek: tanárok, orvosok, nővérek, pszicho­lógusok, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók, hitoktatók. Nők között gya­koribb, hiszen ők otthon sem pihenhetnek: vár rájuk a háztartás, a gyerekek. Megoldást a pszichoterápia és a krónikus stressz kiiktatása hozhat. Nem véletlen, hogy Nyugaton elterjedt a »szabbat-év«: a veszélyeztetett munkahe­lyeken dolgozók minden hetedik évüket pihenésre, utazásra, tanulásra for­díthatják – feltöltődhetnek.