Címdokumentumok térképe |
||
plazma –
az anyag negyedik halmazállapota. Nagymértékben vagy teljesen ionizált gáz, amely negatív elektronokból,
pozitív ionokból és esetleg kis részben semleges atomokból, molekulákból áll. A világegyetem látható
anyagának 99%-a (csillagok, csillagközi és bolygóközi anyag) plazma állapotban van.
Plazmaállapot magas hőmérsékleten alakul ki. Létrehozásához legalább tízezer kelvin hőmérsékletet kell
elérni, ekkor a gázban végbemenő heves ütközésekben az atomok, molekulák elvesztik elektronjaikat. A
plazma jelenségeit az ionok és az elektronok együttes (kollektív) viselkedése jellemzi, elméleti
leírása a magnetohidrodinamika. A plazmában a kétféle elektromos töltés csak átlagosan semlegesíti
egymást, ezért a plazma kölcsönhat az elektromágneses térrel. A plazma áramlásai
elektromágneses teret keltenek. Mágneses térben mozgatott plazmával elektromos áram gerjeszthető, így
működnek a kísérleti stádiumban levő magnetohidrodinamikai (MHD)
generátorok. A fúziós reaktorban mágneses
térrel tartják össze a százmillió fokos plazmát, ez az atommagok összeolvadásán alapuló energiatermelési
mód lesz a plazmák legfontosabb gyakorlati alkalmazása. Természetes környezetünkben plazmajelenség a
napszél, a magnetoszféra,
a gyertya lángja, plazma keletkezik villámláskor is. Mesterségesen létrehozott plazma jelenik meg a
gázkisülésekben (fénycsövek), hegesztésre, vágásra, felületek védőréteggel való bevonására, fémek
előállítására széles körben használnak plazmatechnológiákat. |
Összeállította: Jéki László Utolsó frissítés: 2004. február 15. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |