Címdokumentumok térképe |
||
csillagszínkép – a csillagok színképe
sugárzásuk hullámhossz szerinti felbontásával állítható elő. A színkép készítéséhez a távcsőbe érkező fényt
prizmát vagy optikai rácsot tartalmazó spektrográfba vetítik. A csillagszínképben a folytonos sugárzást
(kontinuum) elnyelési (abszorpciós) vonalak szakítják meg. A vonalak hullámhosszából megállapítható, hogy
melyik kémiai elem hozta létre az adott színképvonalat. A színképből a csillag számos fizikai tulajdonsága is
meghatározható: a csillag felszínén érvényes hőmérséklet, nyomás, gravitációs gyorsulás, mágneses térerősség és
a színképvonalat keltő rétegre jellemző mozgások. Bizonyos csillagok légkörében emissziós vonalak is
jelentkeznek, ezek mindig anyagkiáramlásra utalnak. A csillagszínképben előforduló vonalak megléte és
egymáshoz viszonyított erőssége alapján színképtípusokat állapítottak meg, s e típusok szolgálnak a
színképosztályozás alapjául. A fő színképtípusok (csökkenő hőmérséklet szerint):
O, B, A, F, G, K, M. A csillagszínkép a
leggazdagabb információforrás az asztrofizika
számára (ld. még Hertzsprung–Russell-diagram), de
jó minőségű spektrum csak nagy átmérőjű távcsőre szerelt spektrográffal állítható elő. A
színképosztályozás az optikai spektrumon alapul, de más (pl. infravörös vagy röntgen-) hullámhossztartományokban
felvett színkép is lényeges információt ad a vizsgált csillagról. |
Összeállította: Szabados László Utolsó frissítés: 2004. augusztus 21. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |