Címdokumentumok térképe |
||
szupernóva
– a csillag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális robbanás,
amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet az őt tartalmazó galaxis összfényességénél.
A szupernóva-robbanás energiájának azonban csak 0,01%-a összpontosul az
elektromágneses sugárzásba,
az energia 1%-a a csillag által ledobott anyag mozgási energiája, az összes többi energiát a robbanás során
keletkező neutrínók
szállítják el. A szupernóva-robbanáskor a csillagból nagy
sebességgel kidobott anyag nehezebb elemekkel
dúsítja fel a főleg hidrogénből álló csillagközi anyagot. Nem minden csillag fejlődése vezet
szupernóva-robbanáshoz. A keletkezésekor
legalább 8 naptömegnyi anyagot tartalmazó
csillagból a belsejében lezajló termonukleáris reakciók végén
a csillag magjának gravitációs összeomlása (kollapszus) miatt mindenképpen
szupernóva lesz. Kisebb csillagtömeg esetén pedig a termonukleáris megszaladás vezethet
szupernóva-robbanáshoz.
Ez olyan kettőscsillagoknál következik be, amelyek egyik tagja fehér
törpe, és annak felszínére nagy mennyiségű anyag kerül a kísérőcsillagról. A közelmúlt leghíresebb
szupernóvája 1987-ben villant fel a Nagy Magellán-felhőben. A Tejútrendszerben 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa a Rák-köd. Galaxisunkban négy évszázada (Tycho Brahe és Kepler óta) nem figyeltek meg szupernóvát. |
Összeállította: Szabados László Utolsó frissítés: 2004. augusztus 21. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |