űrállomás – olyan, űrhajósok nélkül Föld körüli pályára állított űreszköz, amelyet az ember által elvégzendő feladatok ellátására, hosszú távú te­vé­keny­ség elvégzésére indítottak. Az űrállomásra a személyzetet és a rakomány utánpótlását űrhajók biztosítják. Az űrkorszak kezdetéig (1957) a leg­ki­dol­go­zot­tabb űrállomás-tervek Wernher von Braun német rakétatudós nevéhez fű­ződ­nek. Kocsikerék alakú űrállomásában a forgás miatt fellépő te­he­tet­len­ségi erők miatt nincs súlytalanság. A szovjetek először ún. kísérleti űr­ál­lo­má­so­kat építettek. Ezeket űrhajók, vagy űrhajókat szimuláló műholdak vi­lág­űrben történő összekapcsolásával alkották meg. A legemlékezetesebb kí­sér­le­ti űrállomás 1975-ben az amerikai-szovjet Apollo-Szojuz repüléskor szü­le­tett. 1971-től a szovjetek hét darab, Szaljut nevű, katonai és tudományos űr­ál­lomást állítottak sikerrel pályára. Az amerikaiak 1973-ban állították pályára Szaljutnál jóval tágasabb űrállomásukat, Skylab-et. A Szaljuton és a Sky­laben 3 fős személyzetek váltották egymást. Az újabb űrállomásokat mo­du­lok­ból a világűrben építik meg. A modulszerű építésre vonatkozó kísérleteket már a Szaljut-6 és Szaljut-7 repülésekor végrehajtottak. Az első mo­dul­űr­ál­lomás az 1986-ban indított Mir űrállomás volt, s mo­dul­űr­ál­lomás a jelenleg még építés alatt álló Nemzetközi Űrállomás is. A Skylab 1973–1979, a Szal­jut-6 1977–1982, a Szaljut-7 1982–1991, a Mir 1986–2001 között repült.