műhold, mesterséges hold – valamely égitest (de nem a Nap) körüli pá­lyán keringő mesterséges égitest. Ha a műhold működik, aktív, ha már nem, passzív műholdról beszélünk. Az első műholdat, a szovjet Szputnyik-1-et 1957. okt. 4-én állították Föld körüli pályára. Ennek feltétele az első koz­mi­kus sebesség elérése. Az állam által finanszírozott műholdak mellett az utób­bi évtizedekben egyre több kereskedelmi indítás történt. Műholdakat szá­mos célból indíthatnak. A katonaság legtöbbször kémműholdakat állít vagy állíttat pályára. Legismertebb felhasználásuk a meteorológiai, a táv­köz­lési vagy telekommunikációs. Földfelszínt fényképező és/vagy térképező mű­hol­da­kat legtöbbször kereskedelmi céllal állítanak pályára. Az oceanográfiai, geodéziai, csillagászati műholdakat tudományos céllal indítják. Műholdak se­gít­he­tik a felszíni helymeghatározást. A műholdak ma már nél­kü­löz­he­tet­le­nek mindennapjainkhoz. Ezeken keresztül jutunk információhoz a világ más országaiból, felülről láthatjuk a felénk közelgő ciklonokat, felmérhetjük az ára­dá­sokat és a tűz pusztítását, lehetőségünk van mezőgazdasági ter­més­becs­lés­re. 2002-ben 8887 katalogizált objektum keringett bolygónk körül. Ám a Föld körüli térségben egyre súlyosabb problémákat okoznak a nem működő műholdak. Az ún. űrszemét megnehezíti újabb műholdak biztonságos pályára állítását. Műholdak kerültek már Hold, Vénusz, Mars, Jupiter és kisbolygó körüli pályára is. (Ezek egyben űrszondák is.)