űrügynökségek – Az űrtevékenység multidiszciplináris jellegéből adódóan a világ legtöbb fejlett országában a világűr kutatásának és hasznosításának koordinálására önálló szervezeteket, űrügynökségeket hoztak létre. Az Egye­sült Államokban 1958-ban alapították a világ első és máig is legnagyobb nem­zeti űrügynökségét, a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóságot (Na­tional Aeronautics and Space Administration, NASA). A NASA irányítja az USA tel­jes polgári (állami) űrtevékenységét, továbbá bizonyos repülési ku­ta­tás-fej­lesz­téseket is. Az európai országok közös űrügynökséget hoztak létre a nem­zeti űrügynökségeken kívül Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) néven. Jelenleg 15 ország a tagja. Az ESA tevékenységi területei: űr­tu­do­mányok, mikrogravitációs kutatások, hordozóeszközök fejlesztése, em­be­res űrrepülések, űrtávközlés. Központja Párizsban van, legnagyobb űr­köz­pont­ ja a hollandiai ESTEC. Az ESA rakétaindító központja a francia-guyanai Kourou-ban található. Az ESA-nak kb. 1700 alkalmazottja van, éves költ­ség­ve­tése kb. 3 milliárd euro. Magyarországon a Magyar Űrkutatási Iroda lát el űr­ügy­nökségi jellegű, koordinációs feladatokat, összefogja a hazai ku­ta­tá­so­kat, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat, figyelemmel kíséri az űripar fej­lő­dé­sét, valamint elősegíti az űrkutatási oktatást és ismeretterjesztést. Ma­gyar­or­szág az ESA európai együttműködő állama, ami a teljes jogú tagságot meg­e­lő­ző jogi forma.
Összeállította:
Both Előd
Utolsó frissítés:
2004. augusztus 24.
© 2004 MTA
     
  Kapcsok a világháló felé