|
esztétika –
a görög aiszthészisz szó észlelés és érzékelés értelemtartalma szerint, a művészettel
és szűkebben a széppel való foglalatoskodást jelenti. Magába foglalja az alkotás
és befogadás kérdését, valamint a műalkotás létrejöttének feltételeit és
hatásának módjait. A szépről gondolkodás a görög kezdetektől (Platón, Arisztotelész)
jelen van a jó és az igaz ideája mellett. Az ember az utánzáson
és az utánzaton keresztül alkalmassá válik, hogy felfogja az utánzottban rejlő örök, az
időnek ellenálló elemet, ugyanakkor a saját idővel szembesülve, ahhoz megtisztulva
(katharszisz) talál vissza.
Az esztétika első tudományos megfogalmazását a Ch. Wolff tanítvány A. G. Baumgartennek
köszönheti (Aesthetica 1750.), aki alsóbb megismerésként (gnoseologia inferior)
az érzéki megismerés tudományaként dolgozta ki az esztétikát. Jóllehet az esztétikai
elemről, a szépről már régóta számos megfigyelést tettek a gondolkodók, tudományos
esztétikáról csak ezt követően beszélhetünk, azaz elválik a szép antik és
középkori metafizikájától. Az is nyilvánvaló, hogy a tudományos megfogalmazást
megelőző korszak felismerései jelen vannak az összegző, tudományos igényű munkákban. A 18.
század közepétől az esztétika kevésbé normatív, mintsem a szubjektivitás felől elgondolt, a
szépséget az érzéki észlelés felől, míg magát a műalkotást egy zseniális alkotó
műveként mutatták be. Mindez persze nem jelenti, hogy az esztétikai
gondolkodásban ne lett volna meghatározó a társadalmi-közösségi vonatkozás elemzése,
amit leginkább az ízlés (Hume) elméletében látunk. Még Kant is hangsúlyozza,
hogy a zseni műve és az ítélőerő megzabolázta ízlés viszonyában
szépnek, csak akkor nevezhetünk valamit, ha az ítélőerő a képzelőerőt
hozzáigazítja az értelemhez (Az ítélőerő kritikája 50§). Az esztétika
legjelentősebb, egyben történetileg visszatekintő műve Hegel előadása. Az újabb kori
esztétikák mellőzik a szisztematikus kidolgozást és ontológiai-metafizikai (Nietzsche,
Heidegger, Gadamer), vagy pedig történeti-szociológiai (Benjamin, Adorno) elemzését nyújtják az
esztétikai problémáknak. |
Összeállította: Bacsó Béla
Utolsó frissítés: 2003. október 15.
© 2003 MTA |