Címdokumentumok térképe |
||
Arisztotelész –
sz. Kr. e. 384, Sztageira, Makedónia, h. Kr. e. 322, Khalkisz, Euboia. Apja Níkomakhosz, II.
Amüntász makedón király orvosa. Arisztotelészt szülei halála után gyámja 367-ben az athéni
Akadémiába küldi, itt folytatja tanulmányait ill. kutatásait egészen Platón haláláig (347). Ezt
követően először Asszoszban majd Leszboszon tevékenykedik (ekkorra datálható pl. halbiológiai
adatgyűjtése), 343-tól néhány évig Nagy Sándor nevelője a makedón királyi udvarban. Nagy Sándor
trónralépését követően (335/334) tér vissza Athénba, ahol a Lükeionban megalapítja saját
iskoláját, a Peripatoszt. Nagy Sándor halálát (323) követően elhagyja Athént és a szomszédos
Euboia szigetére vonul vissza khalkiszi családi birtokára. – Arisztotelész munkássága két
típusra oszlik: a közkézen forgó, mai szóval publikált művekre és az iskolai iratokra.
A közkézen forgó művek között, Platónéihoz hasonlóan, több dialógus is található. Ezeket a műveket
csak más szerzőknél fennmaradt idézetekből és utalásokból ismerjük. Az iskolai iratoknak
elsősorban azon része maradt fenn, melyek értelmezése és kommentálása a Kr. e. I. sz. óta
folyamatosan a filozófiai képzés része. Ezek a művek: a logikai írásokat tartalmazó Organon
– ezen belül a logikát mint deduktív rendszert kidolgozó Első analitika és a létezők
típusait rendszerező Kategóriák –, az okság és a természetfilozófia
más kulcsfogalmait vizsgáló Fizika, a létező mint létező alapelveit vizsgáló
Metafizika, a lélekkel kapcsolatos tudományos és filozófiai problémákat vizsgáló
A lélek, több biológiai mű, az etikák, az ezekkel szoros kapcsolatban álló
Politika és Oikonomika, és az esztétika alapproblémáit felvázoló Poétika. |
Összeállította: Bodnár István Utolsó frissítés: 2003. október 27. © 2003 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |