Címdokumentumok térképe |
||
jog fogalma –
A jogászok mai napig vitatják, mi tartozik a jog fogalmába (Kant), ugyanis a jogtörténet során
jognak nevezett rendszerek és megoldások jelentősen különböznek egymástól (jogtípus, nemzetközi
jog). Köznapi értelemben az adott állam hatóságai – különösen jogviták eldöntésére a bíróságok
– által alkalmazott kötelező állami előírások (törvények, normák) alkotják a tételes jogot.
Ez közel áll a jogpozitivista felfogáshoz, mely az államilag alkotott és kikényszeríthető
magatartási szabályokat állítja jogfelfogása középpontjába, vagyis a jog követendőségének alapja
az állami eredet és alkalmazás. A társadalmi felfogásban előzetes feltevések élnek arra nézve,
hogy az állam milyen (például demokratikusan elfogadott) szabályai érvényesek és ezért
kötelezőek (Hart, A jog fogalma). A jogi normák pusztán az állami (jogalkotó) akarat
képződményeként, parancsként léteznek, s mint ilyenek követendők. A jogász és a jogtudomány dolga
az államilag elismert jogforrásokban megnyilvánuló jog megismerése. Hans Kelsen Tiszta
jogtana szerint a jogi norma meghatározza azt a feltételt, amelyhez jogkövetkezmények
(szankció) kapcsolódnak. A jogszociológia szerint számos állami
előírás figyelmen kívül marad. A jog előrejelzés arról, hogy mit tesznek a bíróságok a jog
nevében (O. W. Holmes). A viselkedést és a jogvitákat olyan normák is meghatározhatják, amelyeket
az állam előzetesen nem ismert el jognak. A történeti iskola a jog forrását a nép jogszokásaiban,
a hagyományban látta. A természetjog szerint a jogi előírásokat az
erkölcsnek megfelelés teszi kötelezővé. |
Összeállította: Sajó András Utolsó frissítés: 2004. augusztus 12. © 2003–2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |