Címdokumentumok térképe |
||
Asszíria – Ókori sémi birodalom, amelynek magterülete Mezopotámia északi része, lakói az akkád nyelv asszír dialektusát beszélték. Nevét főistenéről, Assurról kapta. Bár története a Kr. e. III. évezredre nyúlik vissza, Asszíria első felemelkedése I. Samsi-Adadhoz (kb. Kr. e. 1813–1781) köthető. Samsi-Adad elfoglalta Assurt, majd
Márit, de fővárosának Subat-Enlilt (ma Tell-Leilán) tette meg. Uralkodása
után Hammurapi igázta le Asszíriát, amely ezután csak az
évezred utolsó harmadában vált jelentős hatalommá. A mitanni függéstől megszabadulva I. Assur-uballit
(Kr. e. 1363–1328) kezdett újra terjeszkedésbe. I. Tukulti-Ninurta (Kr. e. 1243–1207) már a
négy égtáj felé vezetett hadjáratokat és nagyszabású építkezésekbe fogott, többek között új várost is alapított
Kár-Tukulti-Ninurta néven. Asszíria világbirodalommá azonban az újasszír korban (Kr. e. 1000–612) vált.
II. Adad-Nírári (Kr. e. 911–891) uralkodásától az asszír birodalom folyamatosan nőtt,
III. Tukulti-apil-Ésarra (Kr. e. 744–727) reformjai és hódításai után pedig gyakorlatilag a teljes
Közel-Keletet uralta. A birodalom bukása a médek és a babiloniak közös támadásaival következett be:
612-ben bevették az akkori fővárost, Ninivét. Ezután Kr. e. 539-ig Babilóniáé volt a világbirodalom szerepe. |
Összeállította: Tanos Bálint Utolsó frissítés: 2004. március 28. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |