tudás- és tudományszociológia – alapfeltevése, hogy a társadalmi rend­szerek és az ismeretrendszerek között összefüggés van. Egyes elméletek szerint a társadalom meghatározó hatást gyakorol a tudásra, mások szerint csak befolyásolja, amennyiben növeli bizonyos elképzelések vagy nézőpontok megjelenésének, elfogadásának vagy elutasításának a valószínűségét. A hatás fordított irányú is lehet: ha valamely vélekedést széles körben igaznak tar­tanak, akkor az valósággá is válik. Ha emberek meggyőzhetők arról, hogy ők x csoport tagjai – akkor ezzel létrejön az x csoport. A tudásszociológia egyik kidolgozója, Mannheim Károly szerint a gondolkodás nemcsak a hétköznapi ismeretek és a politikai ideológiák esetében fonódik össze a társadalmi lét­tel, hanem a humán- és társadalomtudományokban is. A tu­do­mány­szo­ci­o­ló­gia megteremtője, Robert K. Merton azt tartotta, hogy szo­ci­o­ló­giai elemzés tárgyát alkothatják a tudomány művelőinek in­téz­mé­nyei, ha­talmi viszonyai, a tudományos tevékenységet szabályozó normák, a tel­je­sítményért járó elismerés elosztásának szabályai; viszont a tudományos tu­dás tartalmát már nem magyarázza társadalmi környezete. A tu­do­mány­szo­ci­ológia »erős« prog­ramját meghirdető David Bloor szerint minden ismeretet – akár a ter­mé­szetre, akár a társadalomra vonatkozik, akár igaz, akár hamis – társadalmi tényezők oksági összefüggésében kell magyarázni. A »he­lyes« ismeretek sem magyarázhatóak egyszerűen azzal, hogy helyesek, »igazoltak«: történelmi-szo­ci­o­ló­giai magyarázatot igényel, miért fogadjuk el őket »iga­zolt­nak«, »he­lyes­nek«.