Címdokumentumok térképe |
||
határok – Földrajzi,
politikai vagy közigazgatási térségek között húzódó vonalak vagy zónák, melyek azok elválasztását s
e tény jelölését szolgálják. A határokat kezdetben általában katonai (védelmi) szempontok határozták meg,
s olyan természetföldrajzi formációk (hegységek, folyamok, tengerek, tavak) képezték, melyeket természetadta
sajátosságaik révén jól lehetett erődíteni (pl. a Duna-vonalát,
a Kárpát-medencét, az Alpokat, a Rajnát). Igy
alakult ki már a Római Birodalom északi és keleti határa, a limes (latinul határ), amelynek hosszú szakasza a
Duna vonalán húzódott. A mai Európa egykori államai sokszor vízválasztók mentén határolódtak el (pl.
Franciaország és Spanyolország között, a Pirenneusokban). – Az
államhatárokat gyakran katonai
erődítményekkel igyekeztek védhetővé tenni, ilyen volt a Maginot-vonal, a francia hadügyminiszterről elnevezett
erődrendszer. A II. világháború után a Szovjetunió védelmére
alakították ki a Churchill által »vasfüggöny«-nek
elnevezett védelmi rendszert, amely a szovjet csapatok által 1944–45-ben meghódított valamennyi európai területet
magába foglalta és szinte átjárhatatlanná tette. – Az USA államai, ill. szomszédai között
leggyakrabban mesterséges határvonalat húztak. – Az európai határok jellege és rendeltetése
az Európai Unióban fokozatosan átalakul: az ún.
schengeni egyezmény (1985) szerint az Európai Unióhoz tartozó államok egységes területet képeznek,
amelynek csak mindenkori külső határait ellenőrzik. – Az államok közötti határok
sérthetetlenségét a nemzetközi jog szavatolja,
szabályozva a határátlépés és áruszállítás rendjét, a vámjogot, útlevelek és vízumok használatát. A
határokat határőrség vagy -rendőrség felügyeli. |
Összeállította: Frank Tibor Utolsó frissítés: 2004. augusztus 13. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |