bróker – alkusz, a szó tágabb értelmében közvetítő, ügynök. Kizárólag ügyfele pénzéből és ügyfele utasítására hajthat végre pénzügyi, befektetési tranzakciókat, jutalék fejében, amelyekről pontos elszámolást kell készítenie és küldenie. Ha bármelyik kötelezettségét elmulasztja, megszegi a szakma jogilag is szabályozott működési feltételeit. A kifejezést a köznyelv ennél rugalmasabban kezeli: a tőzsdei értékpapír-kereskedőtől a saját hasznára a pénzt fialtató üzletemberen át a bankárok, befektetők, olykor ügyeskedők népes csapatát »lebrókerezi«. Valójában a bróker kizárólag személyes, tele­fonos, faxon, esetleg interneten adott megbízásra mozdul, ügyfele számlá­jához különben nem nyúlhat hozzá. Bár az is a szakmájához tartozik, hogy kérésre kliensének tanácsokat adjon, ám ezzel nem osztja meg vele a befektetés kockázatát. Rossz tippet adó bróker nem hívható perbe; ez viszont megtehető, ha az utasítás végrehajtásának elmulasztásával bizonyíthatóan anyagi veszteséget okozott megbízójának. A klasszikus bróker a tőzsdei par­ket­ten, az árverésre emlékeztető, nyílt kikiáltásos rendszerben keresett ma­gá­nak partnert – értelemszerűen másik brókert – ügyfele utasításának végre­haj­tásához, ám a nyolcvanas évek közepe óta a világ nagy tőzsdéi áttér­tek a számítógépes kereskedésre. Amivel egy látványosságnak és egy tradi­cionális üzleti kultúrának egy csapásra véget is vetettek.