Címdokumentumok térképe |
||
stressz – van jó és rossz is –
Szélesebb értelemben stressznek a szervezet és a külvilág közötti kölcsönhatás folyamatában fellépő, újszerű választ igénylő helyzetet nevezzük. Szűkebb, hétköznapi használatban csak a megoldhatatlan kapcsolatot, szituációt értjük alatta. Ez a Sellye János által megfogalmazott kontrollálhatatlan, negatív stressz, a distressz, amely felmorzsolja az embert. Előbb-utóbb valódi pszichoszomatikus betegségekhez, például magas vérnyomáshoz, infarktushoz, depresszióhoz, de akár menedzserbetegséghez is vezethet. Ezzel ellentétben a »jó« stressz, az eustressz olyan nélkülözhetetlen, kreativitásra serkentő, alkotó energiákat felszabadító inger, amely az állatvilágban és a primitív népek között az életben maradás alapfeltétele. Segít felismerni a veszélyt, mozgósítani a szervezet védekező rendszerét, és dönteni, hogy küzdeni vagy menekülni kell-e. Hogy a stressz ártani vagy használni fog-e, az a stresszoroktól, azaz a veszélyeztető környezeti hatások súlyosságától és tartósságától, az arra adott (elsősorban adrenalin által közvetített) élettani és pszichológiai reakcióktól, valamint az egyén testi, lelki, alkati adottságaitól függ. Ha a stresszhelyzetre adekvát válasz (küzdés, menekülés) következik, nem vagy alig károsodik a szervezet. Ha nem jut tér az élettani és pszichés
válasznak, a szervezet fiziológiai és pszichés egyensúlya felborul, és distressz alakul ki.
|
Összeállította: Nemes János Utolsó frissítés: 2005. június 10. © 2005 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |