pszichoszomatikus betegségek – felderítetlen kapcsolatok – az elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (pszükhé) kölcsönhatásának zava­rára utal. Pszichoszomatikus betegségben (PSB) az emberek 10–30%-a szen­ved. Kialakulásában fontos szerepet játszik a szociális környezet, és nem választhatóak el tőle a civilizációs betegségek sem (menedzserbetegség, elhí­zás stb.). A pszichés zavarok szervi betegségeket okozhatnak: fekélyt, magas vérnyomást, infarktust. A PSB kórélettana, azaz a test és lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa máig sem teljesen feltárt. Bizonyított a vegetatív idegrendszer fokozott működése – ezzel magyarázhatóak többek kö­zött a magasabb pulzusszám és vérnyomásértékek, a koleszterin és a vér­cukor szintjének emelkedése. Nem egyértelmű, hogyan hatnak a kóros lelki folyamatok az immunrendszerre. Bizonyított, hogy depresszióban csökken a T-limfocitákhoz (az immunválaszban résztvevő egyik fehérvérsejthez) kötött aktivitás, amely a PSB-re jellemző fokozott fertőzéshajlamot részben megma­gyarázza. Nem világos az sem, hogy a PSB miért érinti férfiaknál inkább az idősebb, nőknél a fiatalabb korosztályt. Kezelése komplex: különböző pszi­choterápiás eljárásokat kell a testi betegségek gyógyításával kombinálni.