tömegkommunikáció – A szervezettség foka szerint hagyományosan meg­kü­lönböztetik a személyek közötti és a tömegkommunikációt. A személyek közötti kommunikáció két vagy több személy között folyik, személyes ta­lál­kozás révén vagy valamilyen közvetítőeszköz segítségével. Jellemzője, hogy kétirányú, azaz lehetőséget nyújt a kölcsönös visszacsatolásra. Az üzenet tartalmát nem a nyilvánosságnak szánják, és nem is rögzítik. – A tö­meg­kommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, és rend­szerint professzionális kommunikátorok irányítják. Jellemzője, hogy szer­ve­zett, intézményesült és tömeges formában zajlik. Az üzenet a nagy­kö­zönségnek szól, azaz nyilvános. A közönség heterogén, az üzenet feladójától távol lévő emberekkel szimultán kapcsolat jön létre. A tömegkommunikáció általában egyirányú, azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen vissza­csa­to­lásra, üzeneteit rögzítik, azok visszakereshetőek. – A technika fejlődése – különösen a digitalizáció – lassan elmossa a személyek közötti és a tö­meg­kommunikáció közti határokat. Például az internet csevegőoldalain már magánemberek is a nyilvánosság előtt szólnak hozzá, sokszor anoni­mi­tá­sukat is megőrizve, közéleti témákhoz. A telefónia fejlődése, különösen az SMS- és az MMS-szolgáltatások új lehetőséget nyújtanak a gyors vissza­csatolásra a tömegkommunikációban is.