Címdokumentumok térképe |
||
Kant-vita –
Főként protestáns magyar gondolkodók vitája 1792 és 1819 között előbb önálló művekben, majd a Tudományos Gyűjtemény hasábjain. (Katolikus részről – itt Kant betiltott szerző – Horváth Keresztély Jánosnak, a Nagyszombatból Pestre költöző egyetem filozófiatanárának későskolasztikus Kant-bírálata említhető.) A Kant-vita kora egybeesik a filozófia magyar nyelvűvé válásának és a magyar folyóirat-kultúra kialakulásának az időszakával. A vita Kant-ellenes főszereplője, Rozgonyi József losonci, majd sárospataki filozófiatanár Kant ismeretelméletét illető kritikájában a brit empirizmusra, főként Thomas Reidre támaszkodik. Fő ellenfele, Márton István pápai filozófiatanár műveiben elsősorban Kant erkölcsfilozófiáját taglalja, hasonlóan a másik jelentős kantiánushoz, Köteles Sámuel marosvásárhelyi, majd nagyenyedi filozófiatanárhoz. A vita a filozófia mellett hatással volt a magyar irodalmi életre és közgondolkodásra is, összefonódott a magyar jakobinusok, később Kazinczy körének megítélésével. Kazinczy Ferenc Mártont támogatva vesz részt a vita utolsó szakaszában, de korántsem minden kantiánus tartozik az ő körébe. A vita filozófián kívüli szintjén személyeskedő vádaskodások is elhangzanak, ennek jellemző példája Budai Ferenc Rostája.
|
Összeállította: Mester Béla Utolsó frissítés: 2005. augusztus 15. © 2005 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |