Címdokumentumok térképe |
||
anyag hullám- és részecsketermészete –
A klasszikus fizika megkülönbözteti az anyagi részecskeszerű viselkedést (pl. elektron) a
hullámszerű jelenségektől (pl. fényterjedés). A modern fizika szerint minden anyagi részecske
kettős, hullám- és részecske-tulajdonságokkal rendelkezik. Másrészt ennek fordítottja is fennáll:
minden hullámterjedésnél részecskeszerű tulajdonságok is megfigyelhetők. Az elektromágneses tér
részecskéi a zérus tömegű, de energiát és impulzust hordozó fotonok. Ez a kettős természet a de
Broglie-összefüggésekkel adható meg: λ=h/p és ν=E/h (h – Planck-állandó),
melyek
szerint a p impulzusú és E energiájú részecskékhez λ hullámhossz és ν frekvencia
rendelhető. Ugyanezen összefüggések adják a (λ,ν)-vel adott elektromágneses tér fotonjai
energiáját és impulzusát. Az anyag hullámtermészetét meggyőzően bizonyítják azok a kísérletek, melyeknél
elektron,
neutron vagy atomi sugárnyaláb szóródik kristályokon és diffrakciós képet ad (hasonlóan a
röntgensugarak diffrakciójához). A diffrakcióból számolható hullámhossz megegyezik a de Broglie-hullámhosszal. Az elektronmikroszkóp ezen az elven működik. A fotoelektromos jelenségnél a fény
részecsketermészete nyilvánul meg. A fény elektronokat válthat ki fémek felületéről, ezen elektronok mozgási
energiája az elnyelt foton energiájával (és nem a fény intenzitásával) arányos. A foton és az elektron
rugalmas ütközésével magyarázható a Compton-effektus.
|
Összeállította: Papp Elemér Utolsó frissítés: 2004. február 19. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |