Címdokumentumok térképe |
||
neutron –
Elektromos töltéssel nem rendelkező, 1,674·10-27 kg tömegű, feles spinű
részecske, amelyet J. Chadwick fedezett fel 1932-ben. Részt vesz mind a négy elemi kölcsönhatásban. A nukleonnak
a proton mellett a másik kvantumállapota, amellyel erős kölcsönhatási
képessége azonos. Az atommag nukleonjait az erős kölcsönhatás tartja össze. Az elemek stabil izotópjainak
atommagjában, a hidrogén és a hélium kivételével, a neutronok száma nagyobb vagy egyenlő a protonok számával. A
szabad neutron átlagos élettartama kb. 15 perc, béta-bomlással, amely a gyenge kölcsönhatás minta-reakciója,
protonra, elektronra és antineutrínóra bomlik. A jelentős neutronfelesleggel rendelkező
atomok radioaktívak, egy
vagy több neutronjuk béta-bomlásával protonná alakul át, új atom keletkezik. A neutron a barionok közé tartozik,
nem elemi részecske, hanem kvarkokból épül fel. Magreakciók
keltésére különösen alkalmas, mert elektromosan semleges, így könnyebben behatol az atommagokba, mint a proton.
Az atomreaktorokban neutronok hozzák létre az atommaghasadást, a hasadást kiváltó neutronok számának
változtatásával szabályozható a láncreakció. A neutron hullámtulajdonságokat is mutat, ezért
a röntgensugarakhoz hasonlóan kristályrácsok
és atomok belső szerkezetének vizsgálatára is használják, hullámhossza a röntgensugarakénál kisebb, ezért
felbontóképessége nagyobb. Antirészecskéjét, az
antineutront 1956-ban fedezték fel. |
Összeállította: Gálfi László Utolsó frissítés: 2004. február 22. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |