egyiptomi kultúra – Már Egyiptom történelmének korai időszakában, az archaikus korban (kb. Kr. e. 3000–2600) kibontakoztak az egyiptomi vallás és az egyiptomi ábrázolóművészet jellemző vonásai, s már ennél is korábban megjelent az írásbeliség a hieroglif írás formájában. Habár az irodalmi alko­tások zöme vallásos témájú, már az Első Átmeneti Kor (kb. Kr. e. 2200–2040) idején megjelenik az elbeszélő irodalom, s az Újbirodalom végén a szerelmi líra is. A bölcseleti gondolkodás és a magasan fejlett etika produktuma az Óbirodalom idején megjelenő, s a kései korokig művelt intelemirodalom. Az építészet, amelynek emblematikus alkotásai a gizai piramisok, fejlett mű­szaki ismeretekről tanúskodik. Egyiptomban igen erős a hagyománytisztelet, s az írásbeliség is jórészt ennek a szolgálatában áll, ám ez nem akadályozza az intellektuális fejlődést, nem gátja az új dolgok iránti érdeklődésnek. Ezt mutatja, hogy viszonylag korán megjelenik az egyiptomi tudományosság, de ezt mutatják az olyan törekvések is, mint Hatsepszut királynőnek (Kr. e. 1483–1468) a mai Szomália vidékére indított kereskedelmi és felfedező expe­díciói. Később II. Nékó (Kr. e. 610–595) újjáépíti a Nílus és a Vörös-tenger közötti csatornát, és expedíciót küld Afrika körülhajózására. Egyiptom az Újbirodalom idején nagy hatást gyakorolt Szíria–Palesztina városállamainak kultúrájára, ennek talán legnagyobb eredménye a főníciai írás, amelynek jelei – és ezen keresztül a mai írások többségének jelei is – egyiptomi írásjelekből származnak. Az ősi kultúrát a római császárkor végére felváltja a hellenisz­tikus jellegű kopt kultúra. Az egyiptomi kultúra egy sajátos formája jelent meg a mai Szudán területén létrejött núbiai királyságok: Napata (Kr. e. 8–3. sz.), majd ennek folytatása, Meroé (Kr. e. 3. sz.–Kr. u. 4. sz.) kultúrájában.