Címdokumentumok térképe |
||
Budapest születése –
A kiegyezés után az önálló magyar kormány egyik legfőbb célkitűzése volt, hogy az országnak méltó fővárosa legyen, amely képes felvenni a versenyt a Monarchia addigi központjával, Béccsel. Ezért elhatározták Pest, Buda és Óbuda egyesítését Budapest néven. Az egyesített fővárosi törvényhatóság 1873. november 17-én kezdte meg működését. A kormány már 1870-ben nagy összegű kölcsönt vett fel a budapesti beruházások (Duna-part, hidak, Sugárút, Nagykörút, közraktárak) finanszírozására, s a munkálatok irányítására létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. A 19. század második felében Budapest Európa egyik leggyorsabb ütemben növekvő városa. 1870-ben még csak a 17. helyen állt az európai városok nagyságrendi rangsorában, 1900-ban pedig már a 8. helyre került. Lakosainak száma 1870-ben 270 ezer, 1910-ben pedig már 880 ezer, s a növekedés 80%-ban bevándorlásból származott. A századfordulón gyors növekedésnek indultak a fővárossal szomszédos települések is (amelyeket 1949-ben Budapesthez csatoltak), s Nagy-Budapestnek velük együtt 1910-ben már 1,1 millió lakosa volt. A 20. század elején Európa egyetlen országában sem összpontosult olyan nagy mértékben a gazdaság modern, tőkés szektora egyetlen városban, mint Magyarország esetében Budapesten. A gyári nagyipar egyharmada (malmok, gépgyárak, nyomdák, sörgyárak) a fővárosban összpontosult, s még ennél is nagyobb volt a részesedése a nagykereskedelemben és a bankszektorban. Az 1890-es években vált teljessé az urbanisztikai infrastruktúra (vízvezeték, csatornázás, villamos vasút, földalatti), a 20. század elején pedig nagyarányú fővárosi és állami lakásépítkezések enyhítették a lakáshiányt.
|
Összeállította: Katus László Utolsó frissítés: 2005. június 21. © 2005 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |