Címdokumentumok térképe |
||
polgárosodás Magyarországon –
Magyarországon a polgárosodás a reformkorban (az 1840-es években) vette kezdetét. Előmozdítója – mivel modern értelemben vett polgárság nálunk nem létezett – a birtokos nemesség és nemesi értelmiség volt, amely maga is polgárosodni akart, igyekezett magáévá tenni a polgári értékrendet és életformát. 1848-ban a forradalom elhárította a polgárosodás intézményes és jogi akadályait, lerombolta a hagyományos, rendi struktúrát, de annak jelentős maradványai, elemei – elsősorban a mentalitás, a közéleti magatartás szintjén – beépültek a kialakuló polgári szerkezetbe. A modern gazdasági növekedés hatására felgyorsult az urbanizáció, a térbeli és strukturális mobilitás, és kibontakozott a magyar társadalom polgári átrétegződése. Új, polgári jellegű társadalmi rétegek alakultak ki. Az egykori nemesség, a kézműves kisiparosok és a parasztság polgárosodása viszont igen vontatottan haladt. A kiegyezés után megerősödő vállalkozó nagyburzsoázia átvette a gazdaság modern szektorainak irányítását, a hatalmi pozíciókat viszont át kellett engednie a nagybirtokos arisztokráciának. A kialakuló polgári középosztályban nem az önálló vállalkozók és szabad értelmiségiek domináltak, hanem a modern állam és gazdaság differenciálódó igényeinek megfelelően gyorsan növekvő köz- és magántisztviselői és hivatalnoki réteg. A hazai burzsoázia és polgári középosztály nem a reformkori polgárosodó nemességből, sem a városok hagyományos iparos és kereskedő polgárságából alakult ki, hanem zömében a 18–19. században bevándorolt és asszimilált, túlnyomórészt zsidókból és németekből.
|
Összeállította: Katus László Utolsó frissítés: 2005. június 21. © 2005 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |