mitológia – a vallástudomány, különösen pedig a vallástörténet és a val­lá­si folklór világában használt fogalom, amely egy adott civilizáció, kultúra, val­lás mítoszai, mitológiai hagyománya rendszerbe foglalt és összefüggő világ­né­zet­ként funkcionáló összességének megjelölésére szolgál. Vallástudományi megítélés szerint a mitológia valójában egy-egy közösség és kultúra ősi, kollektív emlékezetének teljes anyaga, világnézetének, világszemléletének foglalata, amely történetei hierarchikusan rendezett építményének ren­del­te­tése szerint a világ szent rendje és a profán emberi valóság közötti kap­cso­latok általános összefoglalása, egyben a népközösség szellemi identitásának alapja. Az orális hagyomány világában kibontakozó és továbbélő mítoszok a vallási-rituális valóságba való beépülés folyamatában vagy az írásos meg­örö­kítés és kodifikálás, a papi tudományosság révén szerveződnek egységes mi­to­ló­giává. Így a mitológia sajátos regulatív tudománnyá és világképpé, a vallási szemlélet és a mindennapi gondolkodás alapjává ismereteink szerint a neo­li­tikus kultúrák, az első ókori birodalmak időszakában szerveződött és a görög mitológia jóvoltából a modern nyugati civilizáció egyik legjelentősebb szellemi előzményévé vált. Az egységes, vagy az egységesülés irányába mutató mitikus hagyomány a természeti népek és az archaikus kultúrák világában is ki­mu­tatható, az egyes mitológiai rendszerek pedig a világ nagy vallásai ta­ní­tá­sá­nak alapjaként, narratív forrásaként élnek tovább.