alvászavar – nemcsak álmatlanság – A normális alvás során öt-hat, átlagosan 90 percig tartó ciklus ismétlődik. Egy-egy ciklus négy stádiumból – szendergés, felszínes, közepes és mély alvás – és az úgynevezett REM-sza­kaszból áll. Utóbbit a gyors szemmozgáson kívül (rapid eye movement) az álom és bizonyos vegetatív tünetek, pulzus- és légzésváltozások jellemzik. Átla­gosan 7,5 órát alszunk, bár nagyok az egyéni és életkorbeli ingadozások. A népesség 10–15 %-át kínzó alvászavarok közé nemcsak az álmatlanság (in­somnia) tartozik, hanem számos más elalvási, átalvási és ébredési probléma. Van szubjektív formája is, például a rémálom. Az obstruktív alvási apnoéban óránként több mint öt alkalommal lép fel légzéskimaradás, amely súlyos, krónikus oxigénhiányos állapothoz vezethet. A narkolepsziások egyik pilla­natról a másikra néhány percig tartó mély álomba zuhannak. Külső tényezők is megzavarhatják az alvást, mint például a normális alvás–ébrenlétet (diur­nalis ritmust) megszakító éjszakai munka vagy a jetlag, a több időzónát átívelő utazás esetében. Számos betegség kísérő tünete az alvászavar; a depresszi­ósok 90 %-ánál fordul elő. A túlzott alkoholfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek, például a magas vérnyomás elleniek, illetve a hormonkészít­mények is alvászavart okozhatnak. A nők hormonszint-ingadozásuk, valamint a férfiakét meghaladó terhe­lésük miatt veszélyeztetettebbek.