Alzheimer-kór – Először Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülésével, magatartásválto­zással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó kórt. Manapság a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20 százalékát érinti; Magyaror­szágon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kiváltó oka ismeretlen. Kialakulásáért nemcsak immunológiai eltérést és anyagcserezavart, de szocio-ökonómiai tényezőket is felelőssé tettek, mint­hogy iskolázottabbaknál, jobb jövedelmi helyzetben lévőknél gyakoribb. Még bizonyos étkezési szokásokat is »gyanúba kevertek«, a betegek ugyanis ki­elégítő kalóriabevitel mellett is jelentősen fogynak. Előfordul családi halmo­zódás, ilyenkor egyes prekurzor fehérjék génmutációja igazolható. Az Alz­heimer-kór a Parkinson-kórhoz hasonlóan krónikus degeneratív betegség. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hyppocampusban a sorvadást, az idegsejtdegenerációt és az amyloid felszaporodását igazolták. A diagnózishoz speciális laboratóriumi, neuroradiológiai (CT, PET, SPECT) és pszichológiai eljárásokat használnak. Ez a betegség csak tünetileg kezelhető. Többek között idegrendszerre ható szerekkel, antioxidánsokkal, gyulladáscsökkentőkkel, hormonális készítmé­nyekkel próbálkoznak.