zálogjog – Egymással szerződő felek alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, amelyek a szerződés teljesítésének elmaradása esetén a jogosult javára biz­tosítékot, fedezetet jelentenek. Általában erre szolgál a zálogjog is, amelynek keretében a kötelezett vagy más személy a vagyonának egy részét bizto­sítékul adja. Ha a jogosult az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) nem kapja vissza, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást nem kapja meg, akkor a zálogtárgyból kereshet kielégítést, amit a zálogtárgy mindenkori tulajdonosa tűrni köteles. A zálogjog alapulhat a) szerződésen, b) jogszabályon, c) bírósági határozaton és d) hatósági határozaton. Zálogszer­ződés érvényesen csak akkor jön létre, ha azt a szerződő felek írásba fog­lalják. A zálogjog pénzben meghatározott, vagy olyan követelés biztosítását szolgálja, aminek pénzben kifejezhető értéke van. Semmis az olyan szerző­dés, amellyel bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására ala­pítanak zálogjogot. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A dolgokon fennálló zálogjog lehet jelzálog vagy kézizálog. Jelzálog esetén a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, míg kézizálogjog létrejöttéhez annak átadása is szükséges a jogosult vagy harma­dik személy részére. Ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogo­sítani, amit az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.