Címdokumentumok térképe |
||
elektronmikroszkóp –
Az emberi szem kb. 0,1 mm-nél kisebb méreteket nem képes felbontani. Az optikai mikroszkóp ezt a felbontást többszázszorosra növeli (µm alá). A fénymikroszkóp felbontását azonban a fény hullámhossza (kb. 500 nm) behatárolja. Az anyag kettős természete teszi lehetővé az elektronsugárral működő mikroszkópot, ahol ez a korlát megszűnik, mivel az elektronok sebességének növelésével a de Broglie-hullámhossz csökkenthető (100 kV gyorsítófeszültségnél a hullámhossz 0,004 nm). Az elektronmikroszkóp újabb hasonló nagyságrendű nagyítást tesz lehetővé a felbontást nm alá csökkentve. Optikai lencsék helyett elektromos és mágneses terekkel térítik el az elektronsugarat (elektronoptika), fókuszálják azt, és végzik a képalkotást. Technikai jellegénél fogva az elektronmikroszkóp sokkal bonyolultabb berendezés, mint a fénymikroszkóp (nagy vákuum, magas gyorsító feszültség). Az elektronmikroszkópiában két fő módszert alkalmaznak. A transzmissziós elektronmikroszkópnál (TEM) az elektronsugárral átvilágítják a mintát, azonban a mintának vékonynak kell lennie annak elkerülésére, hogy az elektronok a mintában elnyelődjenek. A pásztázó elektronmikroszkópnál (SEM) az elektronsugarat a minta felületére fókuszálják, és a kis fókuszpontot pásztázó módon végigvezetik a minta felületén. A keltett másodlagos elektronok alkotják a képet. Az elektronsugár által keltett karakterisztikus röntgensugárzás is vizsgálható.
|
Összeállította: Papp Elemér Utolsó frissítés: 2004. szeptember 24. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |