Címdokumentumok térképe |
||
tudományegyetemek –
A tudományegyetemek a középkorban alakultak ki Európa nyugati
országaiban. A katolikus egyház szellemében és keretei között,
latin nyelven végezték munkájukat, először Bolognaban a 11. sz. végén, Párizsban a 12. sz. közepétől és Oxfordban a
12. sz. végétől. A 13–14. sz.-ban már sorra alakultak egyetemek (Montpellier 1220, Salamanca 1218,
Padua 1222, Róma 1303, Firenze 1321, Prága 1348, Bécs 1365, Heidelberg 1386). Az első (kérészéletű) magyar
egyetemalapítást 1364-re tesszük. – Párizsban és Oxfordban az egyetem college-ekből szerveződött,
amelyekben sokáig teljeskörű oktatás folyt. A college-nek bentlakó tanári kara és diáksága volt, kápolnája,
könyvtára, gyűjteményei, s ellátást, erkölcsi felügyeletet, egyházias nevelést biztosított. Az egyetem
automóm testület volt, a tanárok és diákok maguk választottak rektort. Az egyetem maga tartotta el magát,
az elégedetlen diákság elvándorolt és más
egyetemet alapított (Cambridge 1209) vagy más egyetemhez csatlakozott (párizsiak Oxfordhoz, 1230 k.). –
A középkori egyetemnek négy fakultása volt: bölcsészeti, jogi, orvosi
és hittudományi. A klasszikus egyetemi oktatás
először a »hét szabad művészet« (trivium: nyelvtan, logika,
retorika, quadrivium: geometria, artitmetika, asztronómia, zene) tanításából állott, ezt követték az
orvosi, jogi vagy teológiai tanulmányok. A 17. sz.-ban a katolikus-protestáns ellentét megmerevítette az
egyetemek világát és a kialakuló természettudományok
helyett a vallásos doktrinák védelme felé fordultak.
Magyarország első fennmaradó tudományegyetemét Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek alapította
1635-ben (ma ELTE, Budapest). – Megújulást a protestáns egyetemalapítások hoztak (Halle 1694, Göttingen 1737).
A vallásos tényezők háttérbe szorítására a 18. sz. végétől került sor, pl. Berlinben (1809) a figyelem a
laboratóriumi munkára terelődött. A német egyetem világszerte befolyást gyakorolt a
posztgraduális képzésre,
a kutatómunkára. Az egyetem világiasítására, állami tulajdonba
vételére Európa-szerte a 19. sz. végétől került
sor (Olaszország 1870, Spanyolország 1876, Franciaország 1896). Ekkortól jelennek meg (a görög és latin mellett) a
modern nyelvek s a kísérletes természettudományok. A természettudományok későn, a bölcsészkarokon kaptak helyet,
s azokról váltak le a 19. és 20. sz.-ban. |
Összeállította: Frank Tibor Utolsó frissítés: 2004. augusztus 13. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |