versenyjog – A modern piacgazdaság három pilléren nyugszik: a tulajdon tiszteletben tartásán, a szerződéses szabadságon és a szabad versenyen. A szociális piacgazdaság a hatékony termelés eredményeiből nemcsak a vállal­kozásokat, hanem a fogyasztókat, a társadalom egészét is részesíteni akarja, ehhez pedig a versenyfolyamatok fenntartása szükséges. A verseny mind az indokolatlan állami beavatkozásokkal, mind pedig a piaci szereplők verseny­korlátozásaival szemben védelemre szorul. A versenyjog alapvetően két nagy területet ölel fel: a tisztességtelen verseny elleni joganyagot (hírnévrontás, üzleti titok védelme, bojkott, szolgai utánzás és tisztességtelen versenyez­tetési, árverési, tőzsdei eljárások), illetve a versenykorlátozások jogát (kar­telltilalom, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, fúziókontroll). A magyar versenytörvény (1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci maga­tartás és a versenykorlátozás tilalmáról) külön fejezetet szentel továbbá a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos szabályoknak, az Európai Unió joga pedig sajátos rendelkezéseket tartalmaz a tagállamok gazdasági beavatkozá­sának korlátozására. A közösségi versenyjognak meghatározó szerepe van abban, hogy az egységes piac ténylegesen működjék, hiszen az erőfölényben lévő vállalatok, a különféle fúziók, versenykorlátozó megállapodások könnyen megakadályozhatnák az áruk illetve szolgáltatások szabad áramlását.