Címdokumentumok térképe |
||
liberalizmus –
A liberalizmus az egyenlő szabadság gondolatát helyezi a középpontba. A liberálisok meggyőződése, hogy az emberek szabadságát nem korlátozhatják a velük született vagy a magánszférába tartozó különbségek. A liberalizmus mint politikai eszme elsősorban az individualizmust, az emberi jogokat, a demokráciát, valamint a szabad versenyes kapitalizmust hirdeti. A korai liberalizmus kapcsolódik a francia és az amerikai forradalom célkitűzéseihez: a népszuverenitás, a konszenzus gondolatát hirdeti. A 19. századi klasszikus liberális felfogás a szabadpiacban látta a társadalmi rend legjobb formáját. A Ch. Darwin által megfogalmazott természetes kiválasztódás elméletének hatására sokan úgy gondolták: az azonos eséllyel induló egyének a szabad versenyben »szelektálódnak«. A 20. századra kibontakozó szociálliberalizmus felismeri, hogy a tulajdon nélküli osztályok számára a piac nem képes egyenlő esélyeket teremteni, ezért szükség van állami beavatkozásra. A második világháború után kialakuló, a szociálliberális állam jóléti vívmányaira épülő társadalmi berendezkedést megkérdőjelezik az 1968-as mozgalmak. Ezt követően a liberalizmus többek között a következő kérdésekre keresi a választ: a társadalmi igazságosság, az identitás, a kultúra szerepe, az egyéni és a kollektív jogok viszonya. A liberalizmus nagy szerepet játszott a közép-európai rendszerváltások idején: az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia, a piacgazdaság eszméjét meghatározó politikai erők tűzték zászlajukra.
|
Összeállította: Sükösd Miklós és Kriza Borbála Utolsó frissítés: 2005. január 31. © 2005 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |